Cinderella

[a történetet ajánlom az én egyetlen utánozhatatlan Sorámnak,Leontól!
Nagyon Szeretlek!]

-Fantom!Ne zaklass folyton! Hihetetlen vagy!-mondta
fenyegetően Sora

-Na de Soraa! Ne idegeskedj inkább zuhanyozz le!-
dobott egy kaján mosolyt Fantom.

-Meg ne próbáááld! 2 lehetőséged van! Vagy megkötözlek és
a fiókban kötsz ki vagy menekülőre fogod és elmész
Rosettához!

-Rendben, de még visszajövök! Rosetta ő se rossz...-elment át
Rosettához

-Ohh, Fantom Mester!-örült Rosetta

-Wááá ezt mindíg imádom hallani-ámuldozik jobbra-balra Fantom

-Fantom! Kérlek mesélj nekem a múltadról!-leül az ágyára

-Biztosan akarod hallani?-Rosetta elé libben

-Igen!-néz csillogó szemekkel

-Rendben... Nagyon régen volt már, hallottam egy Hercegnőről aki
sohasem mosolygott..Bármilyen jó Bolond próbálkozott nem sikerült
felvidítani. Úgy döntöttem megpróbálom... Egyből beállhattam új 
munkámba. Azonnal amint megpillantottam,beleszerettem a Hercegnőbe.
Sok időt töltöttünk együtt,és örömömre ő is úgy érzett mint én,de
enek elennére sem láttam mosolyogni. Egy napon így szóltam hozzá :
~Én vagyok a Te Bolondod a halálom napjáig és azon is túl! És
bármennyire is szeretlek, egyetlen álmom csupán hogy mosolyogni
láthassalak!~megcsókoltam,ám ekkor belépett.férje a féltékeny Herceg
és abban a percben halálra ítélt..még aznap kivégeztek...
Mint utólag megtudtam,halál után pár hétre a Hercegnő öngyilkos lett.
Soha senki nem látta mosolyogni,bár neki iscsak egy álma volt.. hogy
engem láthasson boldogan.

-Dehát..Mindkettetőtök álma az volt,hogy a másikat boldognak láthassa?

-Így van kicsi Sztár

-Milyen szomorú...és hogy lettél a Kaleido Színpad Szelleme?

-A Vár amiben a Hercegnő és én éltem a Kaleido Színpad helyén állt,azonban
egy háború teljesen elpusztította. Múltam miatt idekerültem. Én
örzöm minden Kaleido Sztár titkát,fájdalmát és örömét.

-És a sajátodét!

-Igen...

-Borzalmas életed volt drága Fantom..

-Elöbb vagy utóbb vége lesz szenvedéseimnek, én hiszek benne!-két kezét
mellkasára tette majd távozni készült.

-Fantom...

Ezzel egyidőben :

-Jajj szupeer van egy kis nyugtom!-nyújtózkodott Sora-Megyek és edzek
is egy kicsit

Lesétált és a terembe beérve fel is ugrott egy trapézra. Vidáman,
mosolyogva ugrált a magasban. Épp leszállt amikor valakibe beleütközött.

-Sa..sajnálom-felnézett-Leon?

-Mi van?

-Se-semmi!-elrohant.

Leon utánafordult, felvonta szemöldökét majd elment edzeni.

[ismét a normális időben]

Kalos összehívta az összes artistát,hogy kihírdesse az új darab szerepeit.

-Mindenki itt van? Akkor kezdem is!-kezdte Kalos- Az Új előadás
címe Hamupipőke! Hamupipőke szerepében Sora, a Herceg Leon a 3 mostoha
May,Anna,Mia a tündér szerepében pedig aki Hamupipőkét fogja segíteni
Rosetta lesz! Egyéb szereplőket az irodám elötti plakáton találjátok!
Azonnal kezdjétek a próbákat nincs sok időnk!
Premier 1 hónap múlva!

Sora! Ha már ismét partnerek lettünk,kezdük is a gyakorlást!-indult el
az ajtó felé Leon.

Mehetünk!-válaszolt mosolyogva Sora

Az edzés megint nagyon kemény volt. Sora kicsit ki is fáradt.

-Mára ennyi! Pihenj le! Holnap folytatjuk!-szólt kedvesen Leon

-Igen! Jó éjt,Leon!-szaladt is aludni

-Neked is,Sora..-suttogta csak magának Leon

Rosetta nagyon izgatott volt a szerep miatt.

-Jajj,Fantom! Annyira jóóó,alig várom! Én lehetek a tündér!-ugrált
össze-vissza a diaboló bajnok

-De csak mert olyan tündéri vagy!-nagy mosoly XD

-Ugye te is velem leszel? Ugye megnézed?

-Természetesen,kicsi Sztár! De útjaink lassan ketté válnak.

-Mi? Miről beszélsz?-ijedt meg Rosetta

-A Kaleido Sztárnak már nem kell Bolond! Mostmár sínbe érkezett! A két
Kaleido Sztár boldog,mosolygós és élettel teli! Itt rám már nincs szükség!
A Hamupipőke után eltűnök..örökre...

-Ne! Fantom! Nem hagyhatsz itt! Nekem szükségem van rád!-sírt Rosetta

-Sajnálom...elment,magára hagyva a szomorú lányt.

Hamar letelt az 1 hónap. Eljött a nagy nap a Hamupipőke premierje.
Mindenki nagyon várta azonban Rosetta szíve,belül nagyon is fájt,hiszen
tudta sohatöbbet nemláthatja Fantomot.
Az előadás csodálatos volt. Sora az utolsó ugrásnál rettenetesen boldog
volt. Leérkezésekor pontosan Leon karjaiba érkezett. Sora szuszogva dőlt
Leon mellkasára.

-Nézzd,nagyon tetszett a közönségnek!-szólt halkan Leon

-Igen! Fantasztikus!-ámuldozott Sora.

Ekkor hirtelen Leon megragadta és megcsókolta a döbbent lányt. Mindenki
nagyon csodálkozott,de többen csak mosolyogtak egyet.

A darab után Rosetta zokogva rohant a szobája felé. Levegő után
kapkodva rontott be a lakásba. Mögötte  az ajtó csapódott,elötte Fantom
lebegett.

-Bocsáss meg!-suttogta Fantom.

-Nem mehetsz el! Kérlek!-folytak arcán a könnyek

Fantom odahajolt a lányhoz aki erre megcsókolta.
Nagy fény keletkezett,de Rosettát nem érdekelte. Amint a vakító fény
eltűnt Fantom emberi alakban állt Rosetta elött.

-Hercegnő!

-Fantom!!!

-Szeretlek....